Házirend

1.Adatok

Az intézmény neve:         Balassi Bálint Gimnázium

Székhelye:                      2660 Balassagyarmat, Deák Ferenc u. 17.

OM azonosító:            032284

2. Aházirend célja

A házirend önálló iskolai belső jogi forrás.

Célja  az, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartási szabályok minél hatékonyabban működjenek az iskolában, azaz rögzíti a tanulói jogok és kötelességek helyi gyakorlási rendjét. 

3.Aházirend tartalmát meghatározó jogszabályi háttér:

·        A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (7) – (9) bekezdés (Ktv.)

·        11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4/A§ (1) bekezdés (R) 

4. A házirend szabályozási köre

A házirend az iskolai életre és az iskola területén kívüli iskolai rendezvényekre (tanulmányi kirándulás, színházi látogatás, versenyek) állapít meg szabályokat.

Az intézmény házirendjének betartása a Balassi Bálint Gimnázium minden diákjának, pedagógusának, alkalmazottjának, valamint az itt tanuló gyermekek szüleinek kötelessége.

A házirend szabályainak megsértése jogkövetkezménnyel járó fegyelmi vétség. 

5. Aházirend elfogadásának módja

A házirendet az iskola nevelőtestülete fogadta el, a diákönkormányzat és az iskolaszék egyetértésével.

A házirend a fenntartó önkormányzat jóváhagyásával lép hatályba. 

     ………………………..                        ………………………..

       Borenszkiné Imre Éva                                   Simon Gergő

       igazgató                                    Diákönkormányzat elnöke

     ………………………..                        ………………………..

              Hanusi Attila                                  A fenntartó jóváhagyása

Szülői Munkaközösség elnöke

          Iskolaszék elnöke

6. Aházirend hatályba lépésének időpontja:

I. A tanulói jogok gyakorlásának módja

1.    A Közoktatási törvény és annak végrehajtási rendeletei részletesen tartalmazzák a diákok egyéni és kollektív jogait.

A tanulói jogokat érintő törvények és rendeletek, valamint az etikai kódex e házirend mellékletét képezik.

Az említett jogszabályok teljes szövege hozzáférhető az iskolai könyvtárban.

2. A tanulók legfontosabb egyéni jogai:

·      a tájékoztatáshoz,

·      a véleménynyilvánításhoz,

·      a jogorvoslathoz,

·      a tantárgyválasztáshoz,

·      a szociális támogatásokhoz (kedvezményes étkezés,

tankönyvtámogatás),

·      az iskola-egészségügyi ellátáshoz,

·      a kérdéshez és az érdemi válaszhoz való jog, valamint

·      a nyilvánossághoz való fordulás joga.

3. A tanulók által létrehozott diákönkormányzatot megillető kollektív jogok:

·      a részvételi,

·      a képviseleti,

·      a használati,

·      a javaslattételi,

·      a véleményezési,

·      az egyetértési,

·      a döntési,

·      a jogorvoslati jog.

4. A diákönkormányzat véleményezési jogának gyakorlásánál az iskola tanulólétszámának 25 %-át meghaladó közösség minősül nagyobb közösségnek.

5. A tanulók joga, hogy diákkörök létrehozását kezdeményezzék és közös tevékenységüket megszervezzék.

A diákkör megalakításához legalább 8 tanuló kell. A kör tevékenysége legyen összhangban a gimnázium értékrendjével, a pedagógiai programban megfogalmazott célokkal és feladatokkal.

A megalakult diákkör(ök) - előzetes egyeztetést követően - helyiséghasználatra jogosultak.

6. A tanulók joga, hogy az iskola eszközeit használhassák.

Tanítási időn kívül a  tornaterem  és a számítógépterem  használatának szabályai:

·      A tornateremben kizárólag felnőtt felügyeletével tartózkodhatnak a tanulók (testnevelő tanár, edző). Balesetvédelmi okokból tilos testékszer, fülbevaló, ékszer és óra viselete a testnevelésórákon, illetve olyan foglalkozásokon, ahol a munkavédelemmel megbízott személy vagy az intézményvezető azt írásban elrendeli.

·      A számítástechnika teremben a gépeket csak tanári felügyelet mellett lehet használni.

·      A számítástechnika termek és a tornaterem tanítási napokon délután 14-17 óra között áll a tanulók rendelkezésére. Az ettől eltérő teremigényt előre jelezni kell az igazgatónak.

·      A számítástechnika termekbe, a tornaterembe és az öltözőkbe enni- és innivalót bevinni tilos.

·      A számítógéptermek használatát a rendszergazda koordinálja az alábbi szempontok figyelembevételével:

•         A torlódások elkerülése érdekében igénylőlapot kell kitölteni, amellyel maximum 60 percre foglalhatók le a gépek.

•         A sorrendben elsőbbséget élvez az, aki előbb adta le az igénylőlapját, illetve, aki tanulmányi célra veszi igénybe a gépet.

7. A tanulók joga, hogy minden tanév elején, az első osztályfőnöki órák keretében balesetmegelőzési, tűz- és munkavédelmi oktatásban részesüljenek.

Az iskola biztosítja, hogy tanulói tanítási időben, szervezett formában egészségügyi szűrővizsgálatokon (gyermek- és ifjúsági szakrendelésen, fogászati szűrésen) vegyenek részt, valamint megkapják az életkoruknak megfelelő védőoltásokat.

8. A tanulók joga, hogy szorgalmi időszakban szerzett érdemjegyeikről (szóbeli feleletnél azonnal, írásbeli ellenőrzésnél 10 tanítási napon belül), valamint a félévi és év végi várható osztályzataikról lezárás előtt legalább egy héttel információt szerezzenek.

A tanár kötelessége ezzel egyidejűleg az érdemjegyek és osztályzatok naplóba történő beírása.

A tanulók joga, hogy az eredményes tanuláshoz a tanítási órákon kívül is segítséget kapjanak (felzárkóztatás, tehetséggondozás). Az erre vonatkozó igényt az osztályfőnöknek kell jelezni, aki 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót a lehetőségekről.

9. A tanulók joga, hogy dolgozatukat azok megírásától számított 10 tanítási napon belül kijavítva és értékelve megtekinthessék.

Ha a tanuló kijavított dolgozatát 10 tanítási napon túl kapja vissza, joga van eldönteni, hogy kéri-e az érdemjegy bejegyzését a naplóba, vagy sem.

Amennyiben a diák nem kéri a jegy beírását, azt a tanár nem szankcionálhatja újabb dolgozatírással a dolgozatkiosztáskor.

10. A tanulók joga, hogy a témazáró dolgozatok időpontjáról és témájáról legalább egy héttel korábban tájékoztatást kapjanak. Témazáró dolgozatnak tekintjük a tananyag (tankönyv) egy-egy fejezetét átfogó dolgozatot.

11. A témazáró dolgozatokat megelőző órán/órákon kerüljön sor a tananyag összefoglalására.

12. Az egy tanítási nap alatt íratható dolgozatok száma:

·        témazáró dolgozat esetében nem haladhatja meg az egyet,

·        nem témazáró dolgozat esetében nem haladhatja meg a kettőt.

Az osztály tanulmányi felelősének feladata, az osztályfőnöknek felelőssége a dolgozatíratás koordinálása.

13. A tanulóknak joguk van az iskolai szünetekben (őszi, téli, tavaszi) a pihenésre. A szünetekre csak annyi házi feladat adható fel, amennyi egyik tanóráról a másikra feladható mennyiség.

14. A dolgozatíratás, feleltetés nem lehet fegyelmezési eszköz, a tanuló magatartását pedig nem tantárgyi jegyben értékeljük.

15. A tanulók joga, hogy a tizenegyedik, tizenkettedik és a tizenharmadik évfolyamokon – az érettségi vizsga-szabályzatban meghatározott keretek között – megválasszák azokat a tantárgyakat és szinteket (középszint, emelt szint), amelyeket tanulni kívánnak, és lehetőség szerint megválasszák a tantárgyat tanító pedagógust.

       A kötelező és a választható érettségi tantárgyakat, valamint azok szintjét a diákok a tizedik évfolyamon május 15-ig választhatják meg az iskolavezetés által adott írásbeli tájékoztató alapján. A tájékoztató tartalmazza a vizsgatantárgyak nevét, azok szintjét, a heti óraszámot és lehetőség szerint a tantárgyat tanító tanár nevét.

A jelentkezés módja: az iskola által kiadott formanyomtatványon történik, amelyet a tanuló és a szülő aláírásával hitelesít.

A jelentkezési lapok összegyűjtéséért az osztályfőnökök felelősek.

A tanulók a választható tantárgyakra vonatkozó korábbi tantárgyválasztásukat minden év szeptember 15-ig megváltoztathatják. Az erre vonatkozó írásos kérvényt – kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával ellátva – az osztályfőnökhöz kell benyújtani, melynek eredményéről az osztályfőnök 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulókat.

16. Az iskolai tankönyvellátásban való kedvezményeket (ingyenes tankönyvellátás) a tanulók szülei a törvényben meghatározott módon (formanyomtatvány kitöltésével, aláírásával, igazolások csatolásával és a határidő betartásával) vehetik igénybe.

17. A tanulók joga, hogy részt vegyenek az iskolai hit-és vallásoktatásban. A jelentkezők névsorát az osztályfőnökök az adott vallási felekezet kérésére a tanév elején összegyűjtik és átadják hitoktatónak.

18. A tanulók joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítsanak az iskola működéséről, az őket tanító pedagógusok munkájáról.

19. Tanulóközösségeinknek joguk van az iskolai életet érintő bármilyen kérdésben a szervezett véleménynyilvánításra.

A szervezett véleménynyilvánítást kezdeményezheti:

·      egy osztály diákbizottsága,

·      az iskolai diákönkormányzat,

·      a tanulók nagyobb közössége.

A véleménynyilvánítás fóruma:

·      az osztályfőnöki órák,

·      az iskolai diákönkormányzat megbeszélései,

·      a diákközgyűlések,

·      az iskolaszék megbeszélései.

20. A Közoktatási törvényben rögzített törvényességi és felülbírálási kérelem mellett a diáknak joga van, hogy az őt ért sérelemre jogorvoslatot találjon.

Egyéni jogsérelemmel az iskolai diákönkormányzathoz lehet fordulni, amelynek képviselői továbbítják a panaszt az iskolaszéknek, vagy az igazgatónak.

A panasz elbírálására és megoldására 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

II. A tanulói kötelességek teljesítésének szabályai

1.    A tanulók kötelessége, hogy részt vegyenek a kötelező és az általuk választott foglalkozásokon.

2. A tanulók kötelessége, hogy rendszeres munkával, képességeiknek megfelelően eleget tegyenek tanulmányi kötelezettségüknek.

3. A tanulók kötelessége, hogy óvják saját és társaik testi épségét, egészségét, betartsák a balesetvédelmi előírásokat, a szaktantermeket a teremhasználati rendnek megfelelően használják.

4. A tanulók kötelessége, hogy a környezetükben észlelt balesetet, rosszullétet azonnal jelezzék a környezetükben lévő legközelebbi pedagógusnak.

5. A tanulók kötelessége, hogy rendeltetésszerűen használják és védjék az iskola létesítményeit, felszereléseit, illetve az előírásoknak megfelelően kezeljék a rájuk bízott, vagy az oktatás során használt eszközöket.

Rongálásért (falak, padok, székek, szekrények firkálása, összetörése), a rábízott eszköz(ök) hanyag kezeléséért a Közoktatási törvényben meghatározottak szerint kártérítési felelősséggel tartoznak.

6. A tanulók kötelessége, hogy tiszteletet tanúsítsanak az iskola dolgozói és egymás iránt, magatartásukkal járuljanak hozzá a Balassi Bálint Gimnázium jó hírnevéhez.

7. A tanulók kötelessége, hogy betartsák az iskolai könyvtár használati rendjét, óvják a kölcsönzött dokumentumokat, és a határidő lejártakor hozzák vissza azokat.

8. A tanulók kötelessége, hogy közreműködjenek saját környezetük (pad, szekrény, tanterem) és az általuk használt eszközök rendben tartásában, részt vegyenek a tanítási órák és rendezvények előkészítésében és lezárásában.

III. Az iskolai munkarend

1. Tanulóink legkorábban 6³⁰-kor érkezhetnek az iskolába.

Legkésőbb a becsengetéskor minden tanuló legyen az osztályban vagy a szaktanterem előtt, és fegyelmezetten várják a tanárt.

A tanítási órára becsengetés után érkező tanuló köteles a késés okát a szaktanárnak jelenteni, majd az osztályfőnöknél igazolni.

Az órát vezető szaktanár a késve érkező tanuló neve mellé bejegyzi a naplóba a késés idejét (pl. 6 perc).

A késések ideje összeadandó. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül.

2. A tanítási órákon, a tanórán kívüli foglalkozásokon, rendezvényeken, ünnepélyeken pontosan, az előírásoknak megfelelő módon és időben kell megjelenni.

Iskolai rendezvényeken, ünnepségeken és vizsgák alkalmával a leányok matrózblúzban, sötét színű szoknyában (osztályfőnök előzetes engedélyével nadrágban), cipőben, vagy szandálban; a fiúk fehér ingben, balassis nyakkendőben és sötét színű nadrágban vagy öltönyben jelenjenek meg.

3. A tanítási órák és a szünetek rendje a következő:

1.    óra             7⁵⁰-   8³⁵

2.    óra             8⁴⁵ -   9³⁰

3.    óra             9⁴⁰ - 10²⁵         (10²⁵– 10⁴⁰ nagyszünet)

4.    óra           10⁴⁰- 11²⁵

5.    óra           11³⁵ – 12²⁰

6.    óra           12³⁰ - 13¹⁵

7.    óra           13²⁰ - 14⁰⁵

A délutáni foglalkozások 14¹⁰-től 17⁰⁰ óráig tartanak.

Ettől való eltérést eseti kérelem alapján az igazgató engedélyezhet.

4. Az óraközi szünetekhez a tanulóknak joguk van, az órát biztosító tanárnak azt biztosítani kell.

5. Az iskola épületét az 5-6. osztályos tanulók tanári felügyelettel a nagyszünetben hagyhatják el. Az iskola udvarán tanulóink csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak.

6. Azok az 5 - 8. évfolyamos tanulók, akiknek lyukasórájuk van, a büfében, a folyosói pihenőpadokon és a könyvtárban tartózkodhatnak úgy, hogy az intézményben zajló tanítást ne zavarják. A 9 - 12. évfolyamos tanulók lyukasórában ellenőrzőjük bemutatásával elhagyhatják az iskola épületét.

7. Tanítási órák idején tanulóink csak az osztályfőnökök (távolléte esetén a pedagógiai igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatják el az iskolát.

8. Tanulóink tanítási órák után csak szervezett foglalkozások keretében tartózkodhatnak az osztálytermekben. Szervezett foglalkozásnak tekintünk minden olyan tanári irányítással, illetve tanári megbízással folyó csoportos vagy egyéni tevékenységet, mely a nevelő-oktató munkát vagy a szabadidő hasznos eltöltését szolgálja.

9. A tantermeket zárni kell, ha az osztályteremben csoport nem tartózkodik (tornaórák, ének órák, informatika, idegen nyelvi órák).

Az osztálytermek zárása és a kulcsok portán történő leadása a hetesek kötelessége.

A nyitva hagyott tantermekből eltűnt tárgyakért, pénzért az iskola felelősséget nem vállalhat.

10. A tanári szobába tanulók nem mehetnek be!

11. Az osztályterembe belépő tanárt a tanulók felállással üdvözlik.

12. A tanítási órák alatt az osztályban és az osztálytermen kívül a tanítást zavarni tilos!

13. A szaktantermekben tanulóink csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak, a felszereléseket, műszereket, számítógépeket csak tanári irányítással használhatják.

14. Az ellenőrző könyv hivatalos okmány, tanulóink minden nap kötelesek azt magukkal hozni és a tanév végéig megőrizni.

Diákjaink kötelesek ellenőrző könyvüket rendszeresen vezetni, amelyet az osztályfőnökök legalább kéthavonta ellenőriznek és aláírnak.

A tanév elején az osztályfőnökök minden tanuló ellenőrzőjébe beírják, hogy mely napokon és melyik órában nincs az adott diáknak tanórája. Ezt a bejegyzést az iskola pecsétjével ellátják. A szülők aláírásukkal igazolják a fentiek tudomásul vételét.

15. A hetes - illetve csoportfoglalkozás esetén a csoportügyeletes - feladatai:

·      minden tanítási óra előtt letörli a táblát,

·      órakezdéskor jelenti a tanárnak a hiányzókat,

·      amennyiben a becsengetést követő 10 percen túl a tanár nem érkezik meg, azt jelenti az iskolavezetésnek.

16. A tanítási órákon tilos étkezni, rágógumizni és innivalót fogyasztani.

17. Az iskolában és az iskola épületén kívül tartott iskolai rendezvényeken (ünnepség, tanulmányi kirándulás) szigorúan tilos a dohányzás, a szeszesital- és drogfogyasztás.

       Az iskola dolgozói a kijelölt dohányzóhelyen dohányozhatnak.

       Az iskola területén és szervezett iskolai rendezvényeken szeszesital fogyasztása tilos. Kivételt képeznek azok a rendezvények (szalagavató, vendégek fogadása), amikor az igazgató engedélyével a végzős diákok, valamint a vendégek ünnepelhetnek.

18. Minden tanuló és dolgozó fegyelmi és anyagi felelőssége az iskola vagyontárgyainak, felszerelésének, mások személyi tulajdonának védelme, a szándékos rongálás és a jogtalan eltulajdonítás megakadályozása.

19. Mások testi épségét és egészségét veszélyeztető tárgyakat, szervezetre káros élvezeti cikkeket az iskola területére, valamint iskolai jellegű foglalkozásokra vinni szigorúan tilos.

20. Nagy értékű vagyontárgyakat (óra, ékszer, mobiltelefon, discman stb.) a tanulók csak saját felelősségükre hozhatnak magukkal. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésbe nem hozható káreseményekért. A tanuló az iskolába érkezésekor eldöntheti, hogy értéktárgyait megőrzésre leadja-e a portán.

21. Tűzveszélyes, tüzet okozó anyagot, illetve sérülést, balesetet okozó veszélyes tárgyakat az iskolába behozni tilos.

22. Az iskola területén talált tárgyakat az iskola portáján kell leadni, ahol 30 napig megőrzik. A 30. napot követően az iskola a nem keresett tárgyakat karitatív célokra felajánlja.

23. A tantermekben tanítási órák alatt tilos a mobiltelefonok használata.

24. Tanítási időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 10²⁵ és 12³⁰ óra között.

A tanulók ugyanitt fizethetik be menzai térítési díjaikat az előre feltüntetett időpontokban.

25. A nyári szünidő idején a hivatalos ügyek intézésére az iskola külön ügyeleti rend szerint tart nyitva.

A szülők és a tanulók az ügyeleti rendről az épület bejárati ajtajára kifüggesztett hirdetőtáblán keresztül szerezhetnek tudomást.

26. A mulasztott órák igazolása:

·      A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskolai rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó hivatalos, orvosi, vagy szülői igazolással igazolni.

·      A hiányzásról a szülők a lehető legrövidebb időn belül értesítsék az osztályfőnököt!

·      Minden iskolai mulasztást a hiányzás utolsó napját követő osztályfőnöki órán igazolni kell!

Amennyiben a tanuló elmulasztja az igazolást, mulasztása igazolatlan távollétnek minősül.

·      Az igazolás lehet hivatalos (hatósági), orvosi vagy szülői, az utóbbi kettő esetében az ellenőrző könyvbe írva.

·      A szülő tanévenként 3 nap mulasztást igazolhat.

·      További előzetes engedélyt adhat az iskolai foglalkozásokról való távolmaradásra:

- az osztályfőnök a szülő kérésére tanévenként 1-3 napot,

- ezt meghaladó, de legfeljebb 10 tanítási napig terjedő
   időtartamra az igazgató.

·      A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő az ellenőrző útján írásban kérhet.

·      Ha a tanuló közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgán vesz részt, úgy félévente két tanítási napról hiányozhat a felkészülésre való hivatkozással.

27.  Amennyiben a diák megyei versenyen vesz részt, a verseny napját megelőző napon, ha országos verseny második fordulóján vesz részt, a verseny napját megelőző két napon hiányozhat; amennyiben országos verseny döntőjén vesz részt, úgy a verseny napját megelőző három napon hiányozhat a felkészülésre való hivatkozással.

28.  Amennyiben a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai elérik a 150 órát, az iskola erről a tényről írásban értesíti a tanulót és a szülőt. Ezt az értesítést a 200 mulasztott óra esetén is megismétli.

29.  Az a tanuló, akinek hiányzásai elérik a 250 órát, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja, kivéve, ha a nevelőtestület hozzájárul, hogy a tanuló osztályozóvizsgát tehessen. 

30.    Igazolatlan órák utáni fegyelmi fokozatok:

·        Az iskola már az első igazolatlan mulasztásról értesíti a szülőt és felhívja a figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

·        Ha az iskola értesítése eredménytelen marad, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét, és értesíti a település jegyzőjét.

-         Egy igazolatlan óra esetén szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül a tanuló, magatartása abban a félévben példás vagy jó lehet.

-         Két igazolatlan óra esetén írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül a tanuló, magatartása legfeljebb jó lehet.

-         Három igazolatlan óra esetén írásbeli igazgatói figyelmeztetésben (intőben) részesül a tanuló, magatartása legfeljebb változó lehet.

-         Négy és annál több igazolatlan óra esetén a tanuló magatartása: rossz.

-         Amennyiben a tanuló igazolatlan mulasztása eléri a hét órát, ellene fegyelmi eljárás indul.

31. A tanulók jutalmazása:

·        Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön eredményesen vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti.

·        A jutalmazás fokozatai és formái:

Tanév közben:

- írásbeli szaktanári dicséret ellenőrző könyvbe jegyezve

- írásbeli osztályfőnöki dicséret ellenőrző könyvbe jegyezve

- igazgatói dicséret ellenőrzőbe írva,

- igazgatói dicséret az iskola tanulói előtt (iskolarádióban, illetve
  ünnepélyeken).

Tanév végén:

- bizonyítványba írt szaktanári dicséret,

- bizonyítványba írt általános tanulmányi munkát elismerő
  dicséret,

- oklevél, jutalomkönyv átadása igazgatói dicsérettel az iskola
   tanulói előtt,

- nevelőtestületi dicséret.

32. A tanulók fegyelmezése

Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelességeit folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, fegyelmező intézkedésben részesítjük.

·        A fegyelmi intézkedések fokozatai és formái:

- szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés,

- írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés,

- írásbeli igazgatói intő.

33. A fegyelmi eljárás rendje

·        Ha a tanuló kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárás indítható.

·        Fegyelmi eljárást indítunk a tanuló ellen az alábbi esetekben:

- amennyiben tanulótársának, illetve az iskola bármely dolgozójának testi épségét veszélyezteti;

- amennyiben tanulótársát, illetve az iskola bármely dolgozóját emberi méltóságában, önbecsülésében megsérti (durva megjegyzések, megalázás);

- amennyiben mások tulajdonát rongálja, illetve eltulajdonítja;

- amennyiben az iskola tulajdonában kárt tesz;

- amennyiben igazolatlan mulasztásainak száma eléri a 7 órát.

·        A fegyelmi eljárás megindításának körülményeiről és lefolytatásának módjáról a Közoktatási Törvény 76. §-a és a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 5. számú melléklete rendelkezik.

·        Az iskolai diákönkormányzat és az iskolai szülői munkaközösség (SZMK) közös kezdeményezésére a gimnáziumban a két szervezet közösen működtetik a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást.

·        Az egyeztetési eljárásban a diákönkormányzat elnöke és helyettese, az SZMK elnöke és helyettese vesz részt.

·        Egyeztető eljárásra akkor kerül sor, ha azzal a sértett, valamint a kötelességszegő, kiskorúak esetén a szülő is egyetért.

·        A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben az iskola felhívja a kötelességszegő tanuló figyelmét az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett is hozzájárult.

·        A tanuló az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.

·        Amennyiben a kötelességszegő tanuló, kiskorú esetén a szülő kéri az egyeztető eljárás lefolytatását, az írásbeli kérés megérkeztétől számított öt munkanapon belül az egyeztető eljárás összehívását az iskola megszervezi.

·        Az egyeztető eljárás résztvevői:

- a kötelességszegő tanuló(k) (kiskorú esetén a szülő(k)

- a sértett tanuló(k) (kiskorú esetén a szülő(k)

- a szülői munkaközösség elnöke és helyettese

- a diákönkormányzat elnöke és helyettese.

·        Az egyeztető eljárás végén a felek írásbeli megállapodásban kikötik az egyeztető eljárás megállapításait, és azt eljuttatják az iskola igazgatójához.
Az írásbeli megállapodás aláírói: a kötelességszegő tanuló, illetve kiskorú esetén a szülő, a sértett tanuló, illetve a szülő, az SZMK elnöke és a diákönkormányzat elnöke.

·        A megállapodásban rögzítik, hogy a sérelem orvoslásához mennyi időre kérik a fegyelmi eljárás felfüggesztését (legfeljebb három hónapra lehet).

·        Ha a felfüggesztés alatt a sértett kéri a fegyelmi eljárás folytatását, akkor írásban fordul az iskola igazgatójához, aki erről öt tanítási napon belül értesíti a kötelességszegő tanulót.

·        Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik az egyeztető eljárás megállapításait, a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a házirendben meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni.

·        A fegyelmi eljárás megindításának körülményeiről és lefolytatásának módjáról a Közoktatási Törvény 76. §-a, valamint a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 5. számú melléklete rendelkezik.

·        Fegyelmi büntetés csak jogszerűen lefolytatott fegyelmi eljárás után adható.

·        A fegyelmi büntetés formái és fokozatai:

•         megrovás,

•         szigorú megrovás,

•         meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,

•         áthelyezés másik osztályba vagy iskolába,

•         eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásáról,

•         kizárás az iskolából (nem tanköteles tanuló esetén).

·        A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője kártérítésre kötelezhető.

IV. A középiskolai felvételi szempontjából sajátos helyzetűnek tekinthető tanulók

·        A szakértői és rehabilitációs bizottság által sajátos nevelési igényűnek nyilvánított tanuló.

·        Az a tanuló, aki a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába pályázott, de helyhiány miatt elutasítottuk.

·        Az a tanuló, akinek testvére az iskolával tanulói jogviszonyban áll.

·        Az a tanuló, akinek a testvére, szülője iskolánk diákja volt.

V. A házirenddel kapcsolatos szabályok

·        A házirend a fenntartó önkormányzat jóváhagyásával lép hatályba, egyúttal a 2005. február 25-én elfogadott házirend hatályát veszti.

·        A házirend egy-egy példányát minden osztályteremben, valamint az iskolai könyvtárban és a tanári szobában kifüggesztjük, az iskola honlapján nyilvánosságra hozzuk.

·        A házirend egy példányát, valamint a mellékletét képező etikai kódexet beiratkozáskor a tanulók és szüleik megkapják, elfogadásukat aláírásukkal igazolják.

·        A házirend tartalmát a tanév első osztályfőnöki óráin, illetve az esetleges módosítást követő osztályfőnöki órán az osztályfőnökök megbeszélik az osztály tanulóival.

·        A házirend tartalmával kapcsolatos további tájékoztatást az igazgatótól, az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjétől és az iskolai diákönkormányzat elnökétől kérhetnek a tanulók és a szülők.

·        A házirend érvényesülésének figyelemmel kísérése az osztályfőnökök feladata és felelőssége.

·        A házirend felülvizsgálatát évente a diákközgyűlésen elvégezzük.

·        A házirend módosítását kezdeményezhetik:

•         a tanulók nagyobb közösségei,

•         a nevelőtestület,

•         valamint az iskolaszék.

A módosítási kezdeményezés írásban történik. A módosítási javaslatot annak indokolásával együtt az igazgatóhoz kell eljuttatni, aki a módosítási kérelemre 15 napon belül köteles válaszolni.

A házirend megnyitható illetve letölthető itt!